10 mondat a kortárs irodalomból, amit nehéz elfelejteni

Vannak mondatok, amik beakadnak és jönnek olvasás után hónapokkal, évekkel is velem. Ezekből szedtem most össze egy válogatást a saját budapesti Instagram fotóimmal. Enjoy  😉

 

10.

Nem néznék be a föld alá ebben az erdőben.

Dragomán György: A pusztítás könyve. Ennek a könyvnek a hangulatát nem lehet felejteni. Olyan, amitől rémálmaid vannak a huszadik oldalon, de nem akarod abbahagyni.

 

IMG_20160508_162829

 

9.

akkor menj, gondolta, és lecsókolta a gyönyör verítékét a homlokomról

Ugyanitt a legjobb veszekedős párbeszédek:

A kis Eszterke! Ez próbál engem tönkretenni!
Magát már nem lehet tönkretenni, anyám!

Holvoltálfiam, kérdezte, pedig pontosan tudta, hogy hol voltam.
Vidéken olvastam fel, anyám.
Megtiltom, hogy ezt a sok szemetet felolvasd.
Miért szemét, anyám?
Tudod te azt jól. Ne írj rólam több nekrológot.
Ezek novellák, anyám.

Bartis Attila: A nyugalom. Kimeríthetetlen.

IMG_20160508_162955

 

8.

A felnőtt tartalom:

A szájüregben meggyűlt nyálat elkeverni a pinájából kicsorduló, erősen illatozó, húgytól fűszeres, nyákos váladékkal, melyben úgy tocsogott most a túlkeményedett, fájó faszával, mint egy feneketlen, oszló haltetemekkel teli mocsárban, amelyben sárga liliomok tenyésznek.

Nádas Péter: Párhuzamos történetek. Akármit írnék erről a könyvről, kevés lenne. Elképesztően szeretem. Tipikusan téli könyv, már a terjedelme miatt is.

 

IMG_20160510_201747

 

7.

Szíved helyén épül már a Halálcsillag

Ez egy kiemelt cím, de annyira zseniális és olyan jól összefoglalja a könyvet, hogy beválogattam. Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag. Egyik kedvenc szereplőm benne a Backstage Education néven futó, szexshopban dolgozó ex-történelemtanár.

 

IMG_20160531_182654

 

6.

öregen is szerettem a tested

simogattam kék folttal tele ványadt/ karodat s ingerült fájdalmam alján/ túlfelén a reakcióhiánynak/ éreztem mégis ott a fiatal lány/ s kívántalak iszonyú szerelemmel

Lator László: A klinikán még egyszer. Teljes verzió itt. Számomra talán a legszebb vers a szerelemről és vágyról.

 

IMG_20160515_175212

 

5.

nem tudok meghalni, hiába szeretnék

Kubiszyn Viktor: Drognapló. Ebben azt szeretem, hogy a felépülésről, teljességről, spiritualitásról legalább annyira szól, mint az anyagozásról.

 

IMG_20160520_151148

 

4.

Itt ültem neveltetésem jéghideg csődjében.

Nádas Péter: Saját halál. Teljes szöveg itt.

 

IMG_20160608_175440

3.

megőrülni nem igazságos

Szilágyi Cs. Tibor: Harakiri

 

IMG_20160527_134205

2.

a mindenkitől lehet valamit tanulni Weöres-féle megfogalmazásban:

még a legnyomorultabbaknak is van olyan lelki kincse, ami belőled hiányzik

Weöres Sándor: A teljesség felé

 

IMG_20160531_182232

1.

És végül amikor egy folyó megárad:

– A tavalyelőttibe a moly ült bele; a tavalyit ellopták. Ebből se lesz templomkerítés, plébános úr, higgye el – mondták a cigányok, pedig épp csak szemerkélt.

És este hat körül már vitte is magával a Maros a kilenc rakás téglát, a sátrakat, a szekeret, a rézüstöt a vacsorával, fél hétkor a kultúrház színpadát meg a százötven tonettszéket, a népkönyvtárat, ott úszott már Lenin összes műve és a Maros még csak most kezdett igazán belejönni, vitte az Electrolux rádiókat, az Opera és Diamant tévéket a vasárnap esti zenés műsorral együtt, vitte a tévék tetejéről az üveghalakat, meg vitte a tyúkólakat is, az agronómus Dacia-ját, az almafákat, az aratócséplőgépet, a műutat, a postáskisasszonyt a kikézbesítetlen húsvéti üdvözletekkel, a rendőr asztaláról a feljelentéseket, majd vitte a rendőrt is, és még itt se hagyta abba, pedig ennyivel már igazán beérték volna a sáromberkeiek, de a Maros úgy döntött, hogy a hetes misét is elviszi meg a harminchárom fekete juhot, meg Prohászka Ottokárnak az ifjúsághoz írt intelmeit Vass Ignác atya Ukrajna márkájú kerékpárjával együtt, szóval ezeket már mind vitte, és akkor még azt az öt galambszaros zsákot is akarta, úgyhogy elindult a paplak konyhájából fel a padlásra. A plébános úr pedig ott ült a padláson a csapóajtó mellett és amikor a víz a hetedik létrafokot is elérte, akkor zokogni kezdett, szépen fogta a zsákokat és lehajigálta mind a száz kiló gyapjút a konyhába a Marosnak.

Bartis Attila: Engelhard című novellája. Ajánlom a teljes történetet, itt.

IMG_20160527_134419

Advertisements

3 thoughts on “10 mondat a kortárs irodalomból, amit nehéz elfelejteni

  1. Talán két hete olvastam ezt a posztot először. Élvezet volt olvasni a kigyűjtött sorokat, nézegetni az ismerős vagy ismeretlen budapesti helyszíneket. Bartis Engelhard novelláját mindenképpen sorra veszem majd. Megfogott, mert régen én is gyűjtöttem a kedvenc mondataimat, idézeteimet, mert segített az identitáskeresésben, a saját, az én elválasztásában a másiktól. Ma szembejött velem egy mondat, és újra eszembe jutott a posztod és a blog címe, writer’s fitness. Úgy döntöttem megosztom az idézetet veletek, mert a futásról szól, de nem úgy, mint ahogy a mai fitt és öntudatos harmincas szalad a Szigeten, hanem ahogy az önmagát vesztett rohan önmaga elől.

    “Az étteremből kilépve ez járt a fejemben, csak ez, ezen a napon aztán már csak ez járt a fejemben, ez a mondat, ami nem mondat, mert a mondat más, más a mondat, a mondat mondat, ismételtem, a mondat mondat, a mondat mondat, miközben mentem csak mentem, úgy, ahogyan máskor, csak ezúttal elkerültem az összes olyan szakaszt, amit nem mindig szoktam elkerülni, a Tudományos Akadémiát, a hidakat, egy-két állomást mega többi helyet, fáradtnak, fáradtnak kell lenni, kifáradni, ez az egyetlen, a Margitszigeten is ezt csináltam, azokban a napokban, amikor az egész rajtam volt, mert inkább rajtam, mint bennem, az állatkerttel szomszédos részen futottam, a parkban, a virágágyások körül, a belső úton, ahol kevésbé olvadt a hó, csonkok között, ha jól emlékszem, tornacipőben voltam, de nem bántam a tócsákat, csak számoltam a köröket, körbe-körbe, amíg futok, hallom a lélegzést, a lélegzésemet, ennek a lélegzésemnek kell lenni, gondolja, tehát én futok, mert én érzem a vizet, a zoknimnál, a kavicsot a lábujjamnál, érzem a hideget, érzi vagyis nekem kell lennie, aki érzi, miközben a sóder nem tapad össze, nem lesz összefüggő, mindenütt sóder, de nem lesz összefüggő, vannak ugyan részek, ahol igen, de leginkább nem.”
    Barnás Ferenc: Másik halál

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s